Egy évezred történelme néz le a faragott ablakú, színes faházakra Oroszország egyik legősibb fővárosában, Szuzdalban, ahol hagymakupolás templomok és többszáz éves kolostorok emelkednek minden utcasarkon. A falusi hangulatot árasztó, békés kisvárosban megpróbáltuk megszámolni a templomok megszámlálhatatlan sokaságát, aztán megmártóztunk a templomfalakat körülölelő folyócska békalencséi között.

 

Naplementében megérkezni az oroszok egyik ősi fővárosába, Szuzdalba olyan, mint ha egy békategóriás amerikai kalandfilm főhőse lenne az ember. A domb alatt, a mocsárszagú, algazöld folyócskán csupán egy tákolt fahíd vezet át, a kockaköves utcák és földutak mentén pedig kidőlt-bedőlt faházak sorakoznak bájos rendetlenségben. A színesre pingált rönkviskók az elmúlás szagával átitatott, békés, falusi hangulatot varázsolnak, de a műalkotásokká faragott ablakkeretek és a korhadó fakerítések között járva mégis az az érzés keríti hatalmába az embert, hogy egy ezer éve letűnt, egykor virágzó civilizáció elhagyott romvárosába érkezett.

A faházakkal szegélyezett utcák fölött, a folyó fölé emelkedő dombokon és a házak takarásából lépten nyomon kék, arany, vörös és szürke színekben pompázó hagymakupolák dugják ki a fejüket. Néhány tisztességgel karbantartott és rengeteg lepusztult, romos templom néz le méltóságteljesen a falura, tornyaikon visszatükrözve a horizonthoz közeledő nap sárga fényét. A városka kikövezett, árkádos piacterén épp csomagolnak az utolsó árusok, akik erdei málnát, szamócát és házi ribizlit kínálnak tejfölöspohárból, a kószáló helyiek és a néhány orosz turista fölé pedig ráborul az ezer éves történelem mély nyugalma.

Szuzdalt 1024-ben alapították, és a közeli nagyvárossal, Vlagyimirral együtt ez volt az ortodox kereszténységet felvevő Oroszország egyik első központja. Most az orosz turizmusra rendezkedett be, Moszkvából és más orosz nagyvárosokból érkező vendégek bolyonganak az utcáin az ősi templomokat csodálva. Külföldi vendégek fogadására egyedül egy a folyóparton álló, hatalmas rönkházban kialakított takaros hostel specializálódott, de angolul még itt sem beszél senki: a mosolygós tulajdonosnő végtelen segítőkészséggel, angol nyelvű feliratokat mutogatva kommunikál a néhány kínai és az egy ausztrál vendéggel.

A város könnyedén elvarázsol oroszt és külföldit egyaránt: hosszú századokon át virágzó kolostorközpont működött itt, ahol a gazdag kereskedők minden utcában kettesével emelték a templomokat – meséli szállásadónk, a folyóparti hostel ukrán vezetője. A templompárok egyike kicsi, hogy télen is fűteni lehessen, a másik nagy, hogy hirdesse építtetője gazdagságát, és főleg, feloldozza rengetegsok bűne alól – magyarázza. Az apró, néhány tízezer lakosú település az orosz történelem legősibb városaiból összeálló, Moszkva körül húzódó „arany gyűrű” egyik legszebb gyöngyszeme, a transzszibériai vasút első nagyobb állomásától, Vlagyimirtól egy órás zötykölődő buszút vezet ide.

Néhány templom ma is működik, a kolostorokban pedig élenk szerzetesek, apácák is. Igaz, a legszebb kolostorban már befészkelte magát a „biznisz” – meséli a tulajdonosnő. A templomok azért ilyen lepusztultak, mert a hívek eltűntek, és nincs pénz a felújításra. Csak a bizniszből jön pénz, ezért a régi épületekben éttermek, múzeumok ütik fel a fejüket. Mindez azért koránt sem olyan zavaró, hogy a hely hangulatát megváltoztatná – teszi hozzá.

Az alkonyatban a főtéren álló hatalmas Lenin szobormászásra invitál, a folyó pedig másnap, a tűzforró délutánban mocsárszagú, hűsítő fürdőzésre hív a tavirózsák és békanyálak közé. A legnagyobb kaland azonban megszámolni a hatalmas kolostorok falai között és az utcák zugaiban emelkedő templomokat. Szállásadónk szerint 52 van ma a városkában, de egy nap alatt lehetetlenség bejárni őket. Bérelt kerékpáron indultunk hát neki a zegzugos utcáknak, a helyi mézsört és CCCP-feliratú fagyit áruló kolostoroknak, és a ma is működő apácazárdáknak, hogy Adrian, az ausztál utazó segítségével összeszámoljuk mindet. Persze alig jutottunk túl a felén, de a 28 (!!!) meglátogatott templom is elég jól megmutatta, milyen szürreális világot építettek a szuzdáli házikók közé a bűnbánó oroszok az évszázadok alatt.

(A képre kattintva galéria nyílik az összeszámolt templomokról)